Beszéd a test tudatosításáról

Kāyagatāsati Sutta
Maddzshima Nikája 119.

Így hallottam. A Magasztos éppen Sāvatthiban tartózkodott, amikor ez történt, az Anāthapindika kolostorához tartozó Jeta-berekben. Kolduló körútjáról visszatérve, elemózsiája elfogyasztását követően számos szerzetes jött össze a gyűlésteremben. A következő beszélgetés alakult ki közöttük: „nem csodálatos, testvérek, nem bámulatra méltó, ahogyan a Magasztos, a tudó és látó, a szent, a Tökéletesen Megvilágosodott elmagyarázta test tudatosítását, mint hatalmas gyümölcsöt hozó, hatalmas előnyökkel járó gyakorlatot?” Ezen a ponton megszakadt a szerzetesek beszélgetése.

Megérkezett ugyanis a Magasztos, aki felkelvén este az elvonultságából, átment a gyűlésterembe és leült a számára előkészített helyre. Miután helyet foglalt, így szólította meg a szerzeteseket: „Miről folyt a szó, szerzetesek, ahogyan itt üldögéltek? Miről szólt a beszélgetés, amelyet megszakítottatok?”

– Miután visszatértünk a kolduló körútról, Uram, s elfogyasztottuk elemózsiánkat, összejöttünk itt a gyűlésteremben, s a következő beszélgetés alakult ki közöttünk: 'Hát nem csodálatos, testvérek, nem bámulatra méltó, ahogyan a Magasztos, a tudó és látó, a szent, a Tökéletesen Megvilágosodott elmagyarázta a test tudatosítását, mint hatalmas gyümölcsöt hozó, hatalmas előnyökkel járó gyakorlatot?' Erről szólt a beszélgetés, amelyet megszakítottunk, amikor a Magasztos megérkezett.

– No és, szerzetesek, hogyan hoz a test tudatosítása hatalmas gyümölcsöt, s milyen hatalmas előnyökkel jár, amennyiben valaki azt műveli és rendszeresen gyakorolja?

I. A TEST SZEMLÉLÉSE

1. A légzés tudatosítása (anapanasati)

Nos, szerzetesek, kimenvén az erdőbe leül a szerzetes egy tiszta helyre, vagy egy fa alá, keresztbe tett lábakkal, testét egyenesen tartva, figyelő éberséggel. Egyszerűen csak éberen lélekzik be és éberen lélekzik ki. Hosszan belélegezvén tudja: 'Hosszan belélekzem'; hosszan kilélegezvén tudja: 'Hosszan kilélekzem'; röviden belélegezvén tudja: 'Röviden belélekzem'; röviden kilélegezvén tudja: 'Röviden kilélekzem'.

'A teljes [légzés-] test tudatában lélekzem be' - így gyakorolja magát. 'A teljes [légzés-] test tudatában lélekzem ki' - így gyakorolja magát.

'A [légzés] testi működését elnyugtatva lélekzem be' - így gyakorolja magát; 'A [légzés] testi működését elnyugtatva lélekzem ki' - így gyakorolja magát.

Aki így él komolyan, átlelkesülten és eltökélten, abban el fognak enyészni a világi emlékek és hajlamok, s azáltal, hogy ezek elenyésznek, a tudata belül szilárddá válik, s nyugodttá, kiegyensúlyozottá és összpontosítottá válik. Ilyen módon műveli, szerzetesek, a szerzetes a test tudatosítását.

2. A testtartások tudatosítása

Továbbá, szerzetesek, amikor a szerzetes megy, akkor tudja: 'Megyek'; amikor áll, tudja: 'Állok'; amikor ül, tudja: 'Ülök'; amikor lefekszik, tudja:'Fekszem'; vagy bármely egyéb testhelyzetet vegyen is fel, tud arról.

Aki így él komolyan, átlelkesülten és eltökélten, abban el fognak enyészni a világi emlékek és hajlamok, s azáltal, hogy ezek elenyésznek, a tudata belül szilárddá válik, s nyugodttá, kiegyensúlyozottá és összpontosítottá válik. Ilyen módon műveli, szerzetesek, a szerzetes a test tudatosítását.

3. Éberség és tiszta tudatosság

Továbbá, szerzetesek, a szerzetes tiszta tudatosságot alkalmaz, amikor előremegy és amikor hátramegy; tiszta tudatosságot alkalmaz, amikor előrenéz és amikor másfelé tekint; tiszta tudatosságot alkalmaz, amikor behajlít[ja] és kinyújt[ja a tagjait]; tiszta tudatosságot alkalmaz, amikor a köntösét viseli és az alamizsnás szilkéjét hordozza; tiszta tudatosságot alkalmaz, amikor eszik, iszik, rág és ízlel; tiszta tudatosságot alkalmaz, amikor a természet szólításának engedelmeskedik; tiszta tudatosságot alkalmaz, amikor jár, áll, vagy ül, amikor elalszik és amikor felébred, amikor csendben van és amikor beszél.

Aki így él komolyan, átlelkesülten és eltökélten, abban el fognak enyészni a világi emlékek és hajlamok, s azáltal, hogy ezek elenyésznek, a tudata belül szilárddá válik, s nyugodttá, kiegyensúlyozottá és összpontosítottá válik. Ilyen módon műveli, szerzetesek, a szerzetes a test tudatosítását.

4. Elmélkedés a test taszító voltáról

Továbbá, szerzetesek, a szerzetes eképpen gondolkodva szemrevételezi e bőrbe burkolt és tisztátalanságokkal teli testet, a talpától a feje búbjáig: „E testet haj, szőr, körmök, fogak, hús, bőr, inak, csontok, velő vese, szív, máj, mellhártya, lép, tüdő, belek, bélfodor, torok, ürülék, epe,

nyák, genny, vér, verejték, faggyú, könny, háj, nyál, nyálka, ízületi folyadék, húgy alkotják.

Mintha csak egy kettős szájú élelmiszeres zsákkal volna dolga, amely különböző fajta gabonával - hegyi rizzsel, hántolatlan rizzsel, sárgaborsóval, zöldborsóval, szezámmaggal és hántolt rizzsel - van megtöltve, s amelyet ha egy éles szemű ember felnyit, így kell azt vizsgálgatnia: „Ez itt hegyi rizs, ez hántolatlan rizs, ez sárgaborsó, ez zöldborsó, ez szezámmag, ez meg itt hántolt rizs.” Ugyanúgy szemléli, szerzetesek, a szerzetes e bőrbe burkolt és tisztátalanságokkal teli testet is a talpától a feje búbjáig: „E testet haj, ...húgy alkotják.”

Aki így él komolyan, átlelkesülten és eltökélten, abban el fognak enyészni a világi emlékek és hajlamok, s azáltal, hogy ezek elenyésznek, a tudata belül szilárddá válik, s nyugodttá, kiegyensúlyozottá és összpontosítottá válik. Ilyen módon műveli, szerzetesek, a szerzetes a test tudatosítását.

5. Elmélkedés az anyagi elemekről

Továbbá, szerzetesek, a szerzetes szemrevételezi e testet annak elsődleges elemei szerint, tekintet nélkül a helyzetére, illetve elhelyezkedésére: „E testet föld elem, víz elem, tűz elem és levegő elem alkotják.”

Ahogy az ügyes hentes, vagy az inasa levágván és feldarabolván a tehenet, mintha csak négy főút kereszteződésében ülne, ugyanúgy szemrevételezi a szerzetes is e testet annak elsődleges elemei szerint, tekintet nélkül a helyzetére, illetve elhelyezkedésére: „E testet föld elem, víz elem, tűz elem és levegő elem alkotják.”

Aki így él komolyan, átlelkesülten és eltökélten, abban el fognak enyészni a világi emlékek és hajlamok, s azáltal, hogy ezek elenyésznek, a tudata belül szilárddá válik, s nyugodttá, kiegyensúlyozottá és összpontosítottá válik. Ilyen módon műveli, szerzetesek, a szerzetes a test tudatosítását.

6. A kilenc temetői szemlélődés

(1) Továbbá, szerzetesek, a szerzetes látván egy felpuffadt, elszíneződött és rothadásnak indult egy napos hullát, vagy két napos hullát, vagy három napos hullát, kihajítva a temetőkertbe, így alkalmazza ezt [az észlelést] a saját testére: „Bizony, ez az én testem is ugyanilyen természetű, ugyanilyenné fog válni és el nem kerülheti ezt.”

Aki így él komolyan...

(2) Továbbá, szerzetesek, a szerzetes látván a temetőkertbe kihajítva egy testet, amelyet varjak, héják, keselyűk, gémek, kutyák, leopárdok, tigrisek, sakálok marcangolnak, vagy különféle fajta férgek özönlöttek el, így alkalmazza ezt [az észlelést] a saját testére: „Bizony, ez az én testem is ugyanilyen természetű, ugyanilyenné fog válni és el nem kerülheti ezt.”

(3) Továbbá, szerzetesek, a szerzetes látván a temetőkertbe kihajítva egy testet, amely: az inak által még úgy-ahogy összetartott csontvázzá enyészett, néhány rátapadt véres húscsomóval...

(4) az inak által még úgy-ahogy összetartott csontvázzá enyészett, vérfoltoktól tarkítva, hús nélkül...

(5) az inak által még úgy-ahogy összetartott csontvázzá enyészett, ám a vér és a hús már teljesen lefoszlott róla, így alkalmazza ezt [az észlelést] a saját testére: „Bizony, ez az én testem is ugyanilyen természetű, ugyanilyenné fog válni és el nem kerülheti ezt.”

(6) Továbbá, szerzetesek, a szerzetes látván a temetőkertbe kihajítva egy testet, amely minden irányba szanaszét szóródott csontokká enyészett – itt egy kézcsont, ott a láb csontjai, amott a sípcsont, a combcsont, a medencecsont, a gerinc és a koponya – , így alkalmazza ezt [az észlelést] a saját testére: „Bizony, ez az én testem is, ugyanilyen természetű, ugyanilyenné fog válni és el nem kerülheti ezt.”

(7) Továbbá, szerzetesek, a szerzetes látván a temetőkertbe kihajítva egy testet, amely:

kifakult, kagylóhéj színű csontokra esett szét...

(8) már több, mint egy éve ott heverő csonthalommá enyészett...

(9) elkorhadt, porrá omló csontokká enyészett,

így alkalmazza ezt [az észlelést] a saját testére: „Bizony, ez az én testem is ugyanilyen természetű, ugyanilyenné fog válni és el nem kerülheti ezt.”

Aki így él komolyan, átlelkesülten és eltökélten, abban el fognak enyészni a világi emlékek és hajlamok, s azáltal, hogy ezek elenyésznek, a tudata belül szilárddá válik, s nyugodttá, kiegyensúlyozottá és összpontosítottá válik. Ilyen módon műveli, szerzetesek, a szerzetes a test tudatosítását.

II. A JHÁNÁK

„Továbbá, szerzetesek, a szerzetes elszakadván az érzéki tárgyaktól, elszakadván a nem üdvös gondolatoktól belép az elszakadásból született, gondolati megragadással és elemző gondolkodással kísért, elragadtatással és üdvözült boldogsággal telített első elmélyedésbe. Ezzel az elszakadásból született boldogsággal és elragadtatással megtölti és átitatja, áthatja és átjárja az egész testét, úgyhogy nincs a testének egyetlen porcikája sem, amit át ne járna ez az elszakadásból született boldogság és elragadtatás.

Ha egy ügyes fodrász, vagy az inasa szappanport önt egy fémtálba, s azt apránként hozzáadott vízzel jól elkeveri, akkor a keletkező szappanhab tele lesz nedvességgel, kívül és belül átjárja azt a nedvesség, anélkül, hogy a abból víz elcsepegne. Ugyanígy van ez a szerzetesünkkel is: az elszakadásból született boldogsággal és elragadtatással úgy megtölti és átitatja, áthatja és átjárja az egész testét, hogy nincs a testének egyetlen porcikája sem, amit át ne járna ez az elszakadásból született boldogság és elragadtatás.

Aki így él komolyan, átlelkesülten és eltökélten, abban el fognak enyészni a világi emlékek és hajlamok, s azáltal, hogy ezek elenyésznek, a tudata belül szilárddá válik, s nyugodttá, kiegyensúlyozottá és összpontosítottá válik. Ilyen módon műveli, szerzetesek, a szerzetes a test tudatosítását.

Továbbá, szerzetesek, a gondolati megragadás és az elemző gondolkodás lecsendesítését követően a szerzetes eléri a második elmélyedés összpontosításból született kiegyensúlyozottságát és belső nyugalmát, mely mentes a gondolati megragadástól és az elemző gondolkodástól, s elragadtatással és üdvözült boldogsággal telített. Ezzel az összpontosításból született boldogsággal és elragadtatással megtölti és átitatja, áthatja és átjárja az egész testét, úgyhogy nincs a testének egyetlen porcikája sem, amit át ne járna ez az összpontosításból született boldogság és elragadtatás.

Képzeljünk el egy mély tavat, amelynek a belsejéből forrás bugyog fel, ám kívülről nem folyik belé víz sem keletről, sem nyugatról, sem északról, sem délről, és eső sem hullik belé hébe-hóba; a tó belsejéből bugyogó hűs forrás mégis az egész tavat megtölti és átitatja, áthatja és átjárja üdítő vizével, úgyhogy a tóban nem marad egyetlen talpalatnyi hely sem, amit át ne járna a hűs forrásvíz. Nos, ugyanígy van ez a szerzetessel is: az összpontosításból született boldogsággal és elragadtatással úgy megtölti és átitatja, áthatja és átjárja az egész testét, hogy nincs a testének egyetlen porcikája sem, amit át ne járna ez az összpontosításból született boldogság és elragadtatás.

Aki így él komolyan...

Továbbá, szerzetesek, az elragadtatás elhalványulását követően a szerzetes felülemelkedett egykedvűségben időzik, tiszta tudatossággal és éberen, s a testében egyfajta üdvözült boldogságot él át, amelyet a Nemesek így jellemeznek: „Boldog, aki felülemelkedett egykedvűségben időzik, éberen!” – így éri el a harmadik elmélyedést. Ezzel az elragadtatástól mentes boldogsággal megtölti és átitatja, áthatja és átjárja az egész testét, úgyhogy nincs a testének egyetlen porcikája sem, amit át ne járna ez az elragadtatástól mentes boldogság.

Képzeljünk el egy lótusztavat kék, piros és fehér lótuszvirágokkal, amelyek a vízben születtek, a vízben nőttek fel, a vízből merítik táplálékukat – nos, az ilyen lótusznövényeket a legfölső szirmuktól a gyökerükig megtölti és átitatja, áthatja és átjárja a hűs víz, úgyhogy e lótusznövényeknek nincs egyetlen sejtje sem, amit át ne járna a víz. Ugyanígy van ez a szerzetessel is: az elragadtatástól mentes boldogsággal úgy megtölti és átitatja, áthatja és átjárja az egész testét, hogy nincs a testének egyetlen porcikája sem, amit át ne járna ez az elragadtatástól mentes boldogság.

Aki így él komolyan...

Továbbá, szerzetesek, elhagyva az örömet és fájdalmat, a korábbi bánat és gyönyör eltűnésével a szerzetes belép az örömön és fájdalmon túli negyedik elmélyedésbe, melyet a felülemelkedett egykedvűségnek köszönhetően az éberség tökéletes tisztasága jellemez. Ebben az állapotban üldögél és időzik, élesen világító tiszta tudatossággal hatva át ezt az egész testet, úgyhogy nem marad a testének egyetlen porcikája sem, amit ne járna át ez a tiszta és világos tudat.

Képzeljünk el egy embert, akit úgy beburkoltak fehér szövetbe, hogy az még a fejét is eltakarja, s nincs egy csipetnyi hely sem az egész testén, amit ne takarna fehér szövet. Ugyanígy van ez a szerzetessel is: ahogy ebben az állapotban üldögél, élesen világító tiszta tudatossággal hatja át ezt az egész testet, úgyhogy nem marad a testének egyetlen porcikája Sem amit ne járna át ez a tiszta és világos tudat.

Aki így él komolyan, átlelkesülten és eltökélten, abban el fognak enyészni a világi emlékek és hajlamok, s azáltal, hogy ezek elenyésznek, a tudata belül szilárddá válik, s nyugodttá, kiegyensúlyozottá és összpontosítottá válik. Ilyen módon műveli, szerzetesek, a szerzetes a test tudatosítását.

III. A KÖZVETLEN TUDÁS

Mindazok számára, szerzetesek, akik a test tudatosítását művelik és rendszeresen gyakorolják, bennefoglaltatik ebben az összes bölcsességet előmozdító üdvös tényező.

Ha valaki megpróbálná a tudatában felidézni a nagy óceánt, az nyilván magában kell, hogy foglalja számára mindazokat a kisebb folyókat is, amelyek az óceánba ömlenek. Ugyanígy van ez mindazokkal, akik a test tudatosítását művelik és rendszeresen gyakorolják: számukra bennefoglaltatik ebben az összes bölcsességet előmozdító üdvös tényező. Azokba a szerzetesekbe azonban, ó szerzetesek, akik a test tudatosítását nem művelik és azt rendszeresen nem gyakorolják, be fog tudni lépni Mára, s meg fogja ott tudni vetni a lábát.

Mit gondoltok, szerzetesek, ha valaki egy súlyos kőgolyóbist hajítana egy nedves agyagkupacba, nem ragadna az ott meg benne? – „De igen, Urunk, bizonyosan.” – Ugyanígy, szerzetesek, aki nem műveli és nem gyakorolja rendszeresen a test tudatosítását, abba be fog tudni lépni Māra, s meg fogja ott tudni vetni a lábát.

S mit gondoltok, szerzetesek: ha volna itt egy száraz, növényi nedvektől mentes fadarab, és jönne valaki egy égő pálcával, azzal a szándékkal, hogy „Tüzet gyújtok, lángot csiholok”, meg tudná ezt tenni? –,,Bizonyosan, Urunk.” – Ugyanígy, szerzetesek, aki nem műveli és nem gyakorolja rendszeresen a test tudatosítását, abba be fog tudni lépni Mára, s meg fogja ott tudni vetni a lábát.

S mit gondoltok, szerzetesek: ha volna itt egy üres vizesedény, feltéve a tartójára, s jönne valaki egy vödör vízzel, vajon képes volna-e az illető vizet tölteni az edénybe? –,,Bizonyosan, Urunk.” – Ugyanígy, szerzetesek, aki nem műveli és nem gyakorolja rendszeresen a test tudatosítását,
abba be fog tudni lépni Māra, s meg fogja ott tudni vetni a lábát.

Aki azonban műveli és rendszeresen gyakorolja a test tudatosítását,

szerzetesek, abba nem fog tudni belépni Māra, s abban nem fogja tudni megvetni a lábát. Mit gondoltok, szerzetesek, ha valaki egy könnyű fonálgombolyagot hajítana egy keményfából ácsolt szilárd ajtódeszkára, vajon be tudna-e hatolni ez a könnyű fonálgombolyag a tömör keményfa ajtóba, s meg tudna-e ragadni abban? – „Bizonyosan nem, Urunk.” – Ugyanígy, szerzetesek, aki a test tudatosítását műveli és rendszeresen gyakorolja, abba nem fog tudni belépni Māra, s abban nem fogja tudni megvetni a lábát.

S mit gondoltok, szerzetesek: ha volna itt egy növényi nedvekben gazdag, frissen levágott fadarab, és jönne valaki egy égő pálcával, azzal a szándékkal, hogy „Tüzet gyújtok, lángot csiholok”, meg tudná ezt tenni? –,,Bizonyosan nem, Urunk.” – Ugyanígy, szerzetesek, aki a test tudatosítását műveli és rendszeresen gyakorolja, abba nem fog tudni belépni Māra, s abban nem fogja tudni megvetni a lábát.

S mit gondoltok, szerzetesek: ha volna itt egy teli vizesedény, feltéve a tartójára, a pereméig megtöltve vízzel úgy, hogy még a varjak is ihatnának belőle, s jönne valaki egy vödör vízzel, vajon képes volna-e az illető vizet tölteni az edénybe? – „Bizonyosan nem, Urunk.” – Ugyanígy, szerzetesek, aki a test tudatosítását műveli és rendszeresen gyakorolja, abba nem fog tudni belépni Mára, s abban nem fogja tudni megvetni a lábát.

Mindazok, szerzetesek, akik a test tudatosítását művelik és rendszeresen gyakorolják, bármely közvetlen tudással realizálható állapot közvetlen tudással történő elérésére állítsák is rá a tudatukat, kiváló eredményeket fognak elérni az adott területen.

Ha volna itt egy teli vizesedény, feltéve a tartójára, a pereméig megtöltve vízzel úgy, hogy még a varjak is ihatnának belőle, s egy erős ember azt egyre jobban megdöntené, vajon kifolyna-e belőle a víz? – „Bizonyosan, Urunk.” – Ugyanígy, szerzetesek, aki a test tudatosítását műveli és rendszeresen gyakorolja, az bármely közvetlen tudással realizálható állapot közvetlen tudással történő elérésére állítsa is rá a tudatát, kiváló eredményeket fog elérni az adott területen.

Ha volna egy vízszintes talajra állított, tolóajtóval lezárt négyszögletes tartály a pereméig megtöltve vízzel úgy, hogy még a varjak is ihatnának belőle, s egy erős ember elkezdené a tolóajtót egyre jobban kinyitni, vajon kifolyna-e onnan a víz? –”Bizonyosan, Urunk. – Ugyanígy, szerzetesek, aki a test tudatosítását műveli és rendszeresen gyakorolja, az bármely közvetlen tudással realizálható állapot közvetlen tudással történő elérésére állítsa is rá a tudatát, kiváló eredményeket fog elérni az adott területen.

Tegyük fel, hogy négy főútvonal kereszteződésében, egyenletes talajon áll egy nemes paripákkal befogott hintó, felszerszámozott és készenlétben álló lovakkal, jó ostorral ellátva; amennyiben egy rátermett, a lovak idomításában jártas kocsihajtó felszáll egy ilyen hintóra, bal kezébe fogva a gyeplőt, jobbjába az ostort, bizony oda hajt azzal, ahová csak kívánja. Ugyanígy, szerzetesek, aki a test tudatosítását műveli és rendszeresen gyakorolja, az bármely közvetlen tudással realizálható állapot közvetlen tudással történő elérésese állítsa is rá a tudatát, kiváló eredményeket fog elérni az adott területen.

Amennyiben valaki a test tudatosítását, szerzetesek, műveli és rendszeresen gyakorolja, [a fejlődés] hordozójává teszi és a tudatával szilárdan birtokba veszi, megszilárdítja, megerősíti és tökélyre fejleszti, az tíz áldásos hatásra számíthat. Melyik ez a tíz?

– A tanítvány úrrá lesz a szenvedélyeken 1 és a kiábrándultságon, 2 s a szenvedélyek és a kiábrándultság nem tudnak többé felülkerekedni rajta; a visszatérő szenvedélyeket és kiábrándultságot újra meg újra leküzdi.

– Úrrá lesz a szorongáson és a félelmeken, s azok nem tudnak többé felülkerekedni rajta; a visszatérő szorongásokat és félelmeket újra meg újra leküzdi.

– Tűri a meleget és a hideget, az éhséget és a szomjúságot, a szelet és a perzselő napot, a böglyöket, szúnyogokat és kígyókat; türelmesen elviseli a kellemetlen és bántó szavakat és az esetlegesen felmerülő testi fájdalmakat, legyenek azok bármily kellemetlenek, bosszantóak, hevesek, súlyosak, vagy akár végzetes természetűek.

– Nehézség és erőlködés nélkül képes akaratlagosan elérni a tudatot megtisztító négy elmélyedést, a jelenben élvezhető boldogság eme állapotait.

Különféle természetfölötti erőkre tesz szert:

– egy alakjából képes megsokszorozódni; miután megsokszorozódott, ismét eggyé válik; megjelenik és eltűnik; akadálytalanul áthatol a falakon, kerítéseken és hegyeken, mintha azok levegőből volnának; lemerül a földbe, mintha az csak víz volna, majd újra kiemelkedik; járni tud a vízen anélkül, hogy elmerülne, mintha csak szilárd talaj volna a lába alatt; keresztbetett lábakkal röpül az égben, mint egy szárnyas madár; kezével megérinti és megsimogatja a Napot és a Holdat, e hatalmas és nagyerejű világító testeket; egészen a Brahma-világig hatalma van a teste felett.

– Megtisztított és emberfölötti isteni fülével meghall minden hangot közel s távol, emberekét és istenekét egyaránt.

– Szellemileg képes behatolni más emberek és más lények tudatába, s belülről megismerni azokat. A vággyal eltöltött tudatról a szerzetes fölismeri, hogy az vággyal telített; a vágy nélküli tudatról, hogy vágytalan; a gyűlölettel töltött tudatról, hogy gyűlöletteli; a gyűlölet nélküli tudatról, hogy gyűlölettől mentes; a hamistudatban szenvedő tudatról, hogy hamistudattal telített; a hamistudattól mentes tudatról, hogy hamistudattól mentes; a beszűkült tudatállapotról,3 hogy beszűkült; a szétszórt tudatállapotról,4 hogy szétszórt; a fejlett tudatállapotról,5 hogy fejlett; a fejletlen tudatállapotról,6 hogy fejletlen; a felülmúlható tudatállapotról,7 hogy felülmúlható; a felülmúlhatatlan tudatállapotról,8 hogy felülmúlhatatlan; az összpontosított tudatról, hogy összpontosított; a nem összpontosított tudatról, hogy nem összpontosított; a felszabadult tudatról,9 hogy felszabadult; a fel nem szabadult tudatról, hogy nem felszabadult.

– Felidézi számos múltbéli létesülését egy újjászületésre visszamenőleg, kettő, három, négy, öt újjászületésre visszamenőleg, száz, kétszáz, háromszáz, négyszáz és ötszáz újjászületésre visszamenőleg, ezer újjászületésre visszamenőleg, százezer újjászületésre visszamenőleg; felidézi a világ kibontakozásának és felbomlásának számos világkorszakát: 'Akkor ez és ez voltam, így hívtak, ilyen és ilyen családba tartoztam, ilyen és ilyen külsővel rendelkeztem, ilyen és ilyen ételeket fogyasztottam, ilyen és ilyen örömökben és szenvedésekben volt részem, ennyi ideig terjedt az élettartamom. Onnan elmúlván másutt léptem be ismét a létesülésbe, aholis így hívtak... ennyi ideig terjedt az élettartamom. Elmúlván amonnan is, itt és itt léptem be ismét a létesülésbe.' Így idézi fel számos múltbéli létesülését, azok összes részleteivel és jellemző sajátosságaival együtt.

– Megtisztított és emberfölötti isteni szemével látja, hogyan múlnak el és jelennek meg ismét a nemes és alantas, szép és csúnya, boldog és boldogtalan lények; látja, hogyan függ a lények újralétesülése a saját cselekedeteiktől (...)

– Miután gyökerestől kiirtotta a szennyezettségeket (ásava), szennyeződésektől mentesen időzik a tudat felszabadultságában, a bölcsesség általi felszabadultságban, megértve és a saját erejéből megvalósítva ezt.

Ez az a tíz áldásos hatás, amelynek elérésére bízvást számíthat, aki a test tudatosítását műveli és rendszeresen gyakorolja, [a fejlődés] hordozójává teszi és a tudatával szilárdan birtokba veszi, s aki megszilárdítja, megerősíti és tökélyre fejleszti azt.

Így beszélt a Magasztos. A szerzetesek pedig szívükben boldogan örvendeztek a Magasztos szavain.