A hatok hat csoportja

Chachakka Sutta

Majjhima nikaya 148.

1. Így hallottam: Egy alkalommal a Magasztos Szávatthiban tartózkodott a Dzséta ligetben, Anáthapindika parkjában. Ott a Magasztos így szólította meg a szerzeteseket: „Bhikkhuk,” – s azok ekképp válaszoltak rá: „Tiszteletreméltó Urunk”
A Magasztos a következőket mondotta:

2. „Bhikkhuk, a Dhammát fogom tanítani nektek, mely jó az elején, jó a közepén és jó a végén, jelentésében és megfogalmazásában egyaránt hibátlan és minden tekintetben teljes; felfedem a szent életet, mely tökéletes és tiszta, nevezetesen: a hatok hat csoportját. Hallgassatok és figyeljetek jól arra, amit mondani fogok.” – „Igen, Tiszteletreméltó Urunk” válaszoltak a bhikkhuk.
A Magasztos így szólt:

(Összegzés)

3. A hat belső (érzékelési) alapot [ajjhattika āyatana] kell megérteni. A hat külső (érzékelési) alapot [bāhira āyatana] kell megérteni. A tudatosság hat fajtáját kell megérteni. Az érintés [phassa] hat fajtáját kell megérteni. Az érzések [vedanā] hat fajtáját kell megérteni. A vágy [tanhā] hat fajtáját kell megérteni.

(Felsorolás)

4. „A hat belső alapot kell megérteni.” – így mondtuk. Mire vonatkozik ez a kijelentés? Van szem-(érzékelési) alap, fül-alap, orr-alap, nyelv-alap, test-alap és elme-alap [manāyatana]. Így ezekre vonatkozik a kijelentés: „a hat belső alapot kell megérteni.” Ez a hatok első csoportja.

5. „A hat külső alapot kell megérteni.” – így mondtuk. Mire vonatkozik ez a kijelentés? Van forma-(érzékelési) alap, hang-alap, szag-alap, íz-alap, tapintható (tárgy)-alap és tudat-tárgy-alap [dhammayatana]. Így ezekre vonatkozik a kijelentés: „a hat külső alapot kell megérteni.” Ez a hatok második csoportja.

6. „A tudatosság [vińńāna] hat fajtáját kell megérteni.” – így mondtuk. Mire vonatkozik ez a kijelentés? A szemtől és a formáktól függően szem-tudatosság tűnik fel, a fültől és a hangoktól függően fül-tudatosság tűnik fel, az orrtól és a szagoktól függően orr-tudatosság tűnik fel, a nyelvtől és az ízektől függően nyelv-tudatosság tűnik fel, a testtől és a tapintható (tárgyaktól) függően test tudatosság tűnik fel, az elmétől és a tudat-tárgyaktól függően elme-tudatosság tűnik fel. Így ezekre vonatkozik a kijelentés: „A tudatosság hat fajtáját kell megérteni.” Ez a hatok harmadik csoportja.

7. „Az érintés [phassa] hat fajtáját kell megérteni.” – így mondtuk. Mire vonatkozik ez a kijelentés? A szemtől és a formáktól függően szem-tudatosság tűnik fel, a három találkozása érintés. A fültől és a hangoktól függően fül-tudatosság tűnik fel, a három találkozása érintés. Az orrtól és a szagoktól függően orr-tudatosság tűnik fel, a három találkozása érintés. A nyelvtől és az ízektől függően nyelv-tudatosság tűnik fel, a három találkozása érintés. A testtől és a tapintható (tárgyaktól) függően test tudatosság tűnik fel, a három találkozása érintés. Az elmétől és a tudat-tárgyaktól függően elme-tudatosság tűnik fel, a három találkozása érintés. Így ezekre vonatkozik a kijelentés: „Az érintés hat fajtáját kell megérteni.” Ez a hatok negyedik csoportja.

8. „Az érzés [vedanā] hat fajtáját kell megérteni.” – így mondtuk. Mire vonatkozik ez a kijelentés? A szemtől és a formáktól függően szem-tudatosság tűnik fel, a három találkozása érintés, az érintéstől függően érzés (kel fel). A fültől és a hangoktól függően fül-tudatosság tűnik fel, a három találkozása érintés, az érintéstől függően érzés (kel fel). Az orrtól és a szagoktól függően orr-tudatosság tűnik fel, a három találkozása érintés, az érintéstől függően érzés (kel fel). A nyelvtől és az ízektől függően nyelv-tudatosság tűnik fel, a három találkozása érintés, az érintéstől függően érzés (kel fel). A testtől és a tapintható (tárgyaktól) függően test tudatosság tűnik fel, a három találkozása érintés, az érintéstől függően érzés (kel fel). Az elmétől és a tudat-tárgyaktól függően elme-tudatosság tűnik fel, a három találkozása érintés, az érintéstől függően érzés (kel fel). Így ezekre vonatkozik a kijelentés: „Az érzés hat fajtáját kell megérteni.” Ez a hatok ötödik csoportja.

9. „A vágy [tanhā] hat fajtáját kell megérteni.” – így mondtuk. Mire vonatkozik ez a kijelentés? A szemtől és a formáktól függően szem-tudatosság tűnik fel, a három találkozása érintés, az érintéstől függően érzés, az érzéstől függően vágy (kel fel). A fültől és a hangoktól függően fül-tudatosság tűnik fel, a három találkozása érintés, az érintéstől függően érzés, az érzéstől függően vágy (kel fel). Az orrtól és a szagoktól függően orr-tudatosság tűnik fel, a három találkozása érintés, az érintéstől függően érzés, az érzéstől függően vágy (kel fel). A nyelvtől és az ízektől függően nyelv-tudatosság tűnik fel, a három találkozása érintés, az érintéstől függően érzés, az érzéstől függően vágy (kel fel). A testtől és a tapintható (tárgyaktól) függően test tudatosság tűnik fel, a három találkozása érintés, az érintéstől függően érzés, az érzéstől függően vágy (kel fel). Az elmétől és a tudat-tárgyaktól függően elme-tudatosság tűnik fel, a három találkozása érintés, az érintéstől függően érzés, az érzéstől függően vágy (kel fel). Így ezekre vonatkozik a kijelentés: „A vágy hat fajtáját kell megérteni.” Ez a hatok hatodik csoportja.

(A személytelenség kimutatása)

10. Ha valaki azt mondja, „A szem én (vagyok), ez nem elfogadható. A szem keletkezése és hanyatlása látott és megértett, és mivel keletkezése és hanyatlása felismert, ebből az következne: „az énem keletkezik és hanyatlik”. Ezért nem elfogadható a kijelentés: „A szem: én.” Így a szem – nem-én.

Ha valaki azt mondja, „A formák én (vagyok), ez nem elfogadható. A formák keletkezése és hanyatlása látott és megértett, és mivel keletkezése és hanyatlása felismert, ebből az következne: „az énem keletkezik és hanyatlik”. Ezért nem elfogadható a kijelentés: „A formák: én.” Így a szem – nem-én, a formák – nem-én.

Ha valaki azt mondja, „A szem-tudatosság én (vagyok), ez nem elfogadható. A szem-tudatosság keletkezése és hanyatlása látott és megértett, és mivel keletkezése és hanyatlása felismert, ebből az következne: „az énem keletkezik és hanyatlik”. Ezért nem elfogadható a kijelentés: „A szem-tudatosság: én.” Így a szem – nem-én, a formák – nem-én, a szem-tudatosság – nem-én.

Ha valaki azt mondja, „A szem-érintés én (vagyok), ez nem elfogadható. A szem-érintés keletkezése és hanyatlása látott és megértett, és mivel keletkezése és hanyatlása felismert, ebből az következne: „az énem keletkezik és hanyatlik”. Ezért nem elfogadható a kijelentés: „A szem-érintés: én.” Így a szem – nem-én, a formák – nem-én, a szem-tudatosság – nem-én, a szem-érintés – nem-én.

Ha valaki azt mondja, „Az érzés én (vagyok), ez nem elfogadható. Az érzés keletkezése és hanyatlása látott és megértett, és mivel keletkezése és hanyatlása felismert, ebből az következne: „az énem keletkezik és hanyatlik”. Ezért nem elfogadható a kijelentés: „Az érzés: én.” Így a szem – nem-én, a formák – nem-én, a szem-tudatosság – nem-én, a szem-érintés – nem-én, az érzés – nem-én.

Ha valaki azt mondja, „A vágy én (vagyok), ez nem elfogadható. A vágy keletkezése és hanyatlása látott és megértett, és mivel keletkezése és hanyatlása felismert, ebből az következne: „az énem keletkezik és hanyatlik”. Ezért nem elfogadható a kijelentés: „A vágy: én.” Így a szem – nem-én, a formák – nem-én, a szem-tudatosság – nem-én, a szem-érintés – nem-én, az érzés – nem-én, a vágy – nem-én.

11. Ha valaki azt mondja, „A fül én (vagyok), ez nem elfogadható. A fül keletkezése és hanyatlása látott és megértett, és mivel keletkezése és hanyatlása felismert, ebből az következne: „az énem keletkezik és hanyatlik”. Ezért nem elfogadható a kijelentés: „A fül: én.” Így a fül – nem-én.

Ha valaki azt mondja, „A hangok én (vagyok), ez nem elfogadható. A hangok keletkezése és hanyatlása látott és megértett, és mivel keletkezése és hanyatlása felismert, ebből az következne: „az énem keletkezik és hanyatlik”. Ezért nem elfogadható a kijelentés: „A hangok: én.” Így a fül – nem-én, a hangok – nem-én.

Ha valaki azt mondja, „A fül-tudatosság én (vagyok), ez nem elfogadható. A fül-tudatosság keletkezése és hanyatlása látott és megértett, és mivel keletkezése és hanyatlása felismert, ebből az következne: „az énem keletkezik és hanyatlik”. Ezért nem elfogadható a kijelentés: „A fül-tudatosság: én.” Így a fül – nem-én, a hangok – nem-én, a fül-tudatosság – nem-én.

Ha valaki azt mondja, „A fül-érintés én (vagyok), ez nem elfogadható. A fül-érintés keletkezése és hanyatlása látott és megértett, és mivel keletkezése és hanyatlása felismert, ebből az következne: „az énem keletkezik és hanyatlik”. Ezért nem elfogadható a kijelentés: „A fül-érintés: én.” Így a fül – nem-én, a hangok – nem-én, a fül-tudatosság – nem-én, a fül-érintés – nem-én.

Ha valaki azt mondja, „Az érzés én (vagyok), ez nem elfogadható. Az érzés keletkezése és hanyatlása látott és megértett, és mivel keletkezése és hanyatlása felismert, ebből az következne: „az énem keletkezik és hanyatlik”. Ezért nem elfogadható a kijelentés: „Az érzés: én.” Így a fül – nem-én, a hangok – nem-én, a fül-tudatosság – nem-én, a fül-érintés – nem-én, az érzés – nem-én.

Ha valaki azt mondja, „A vágy én (vagyok), ez nem elfogadható. A vágy keletkezése és hanyatlása látott és megértett, és mivel keletkezése és hanyatlása felismert, ebből az következne: „az énem keletkezik és hanyatlik”. Ezért nem elfogadható a kijelentés: „A vágy: én.” Így a fül – nem-én, a hangok – nem-én, a fül-tudatosság – nem-én, a fül-érintés – nem-én, az érzés – nem-én, a vágy – nem-én.

12. Ha valaki azt mondja, „Az orr én (vagyok), ez nem elfogadható. Az orr keletkezése és hanyatlása látott és megértett, és mivel keletkezése és hanyatlása felismert, ebből az következne: „az énem keletkezik és hanyatlik”. Ezért nem elfogadható a kijelentés: „Az orr: én.” Így az orr – nem-én.

Ha valaki azt mondja, „A szagok én (vagyok), ez nem elfogadható. A szagok keletkezése és hanyatlása látott és megértett, és mivel keletkezése és hanyatlása felismert, ebből az következne: „az énem keletkezik és hanyatlik”. Ezért nem elfogadható a kijelentés: „A szagok: én.” Így az orr – nem-én, a szagok – nem-én.

Ha valaki azt mondja, „Az orr-tudatosság én (vagyok), ez nem elfogadható. Az orr-tudatosság keletkezése és hanyatlása látott és megértett, és mivel keletkezése és hanyatlása felismert, ebből az következne: „az énem keletkezik és hanyatlik”. Ezért nem elfogadható a kijelentés: „Az orr-tudatosság: én.” Így az orr – nem-én, a szagok – nem-én, az orr-tudatosság – nem-én.

Ha valaki azt mondja, „Az orr-érintés én (vagyok), ez nem elfogadható. Az orr-érintés keletkezése és hanyatlása látott és megértett, és mivel keletkezése és hanyatlása felismert, ebből az következne: „az énem keletkezik és hanyatlik”. Ezért nem elfogadható a kijelentés: „Az orr-érintés: én.” Így az orr – nem-én, a szagok – nem-én, az orr-tudatosság – nem-én, az orr-érintés – nem-én.

Ha valaki azt mondja, „Az érzés én (vagyok), ez nem elfogadható. Az érzés keletkezése és hanyatlása látott és megértett, és mivel keletkezése és hanyatlása felismert, ebből az következne: „az énem keletkezik és hanyatlik”. Ezért nem elfogadható a kijelentés: „Az érzés: én.” Így az orr – nem-én, a szagok – nem-én, az orr-tudatosság – nem-én, az orr-érintés – nem-én, az érzés – nem-én.

Ha valaki azt mondja, „A vágy én (vagyok), ez nem elfogadható. A vágy keletkezése és hanyatlása látott és megértett, és mivel keletkezése és hanyatlása felismert, ebből az következne: „az énem keletkezik és hanyatlik”. Ezért nem elfogadható a kijelentés: „A vágy: én.” Így az orr – nem-én, a szagok – nem-én, az orr-tudatosság – nem-én, az orr-érintés – nem-én, az érzés – nem-én, a vágy – nem-én.

13. Ha valaki azt mondja, „A nyelv én (vagyok), ez nem elfogadható. A nyelv keletkezése és hanyatlása látott és megértett, és mivel keletkezése és hanyatlása felismert, ebből az következne: „az énem keletkezik és hanyatlik”. Ezért nem elfogadható a kijelentés: „A nyelv: én.” Így a nyelv – nem-én.

Ha valaki azt mondja, „Az ízek én (vagyok), ez nem elfogadható. Az ízek keletkezése és hanyatlása látott és megértett, és mivel keletkezése és hanyatlása felismert, ebből az következne: „az énem keletkezik és hanyatlik”. Ezért nem elfogadható a kijelentés: „Az ízek: én.” Így a nyelv – nem-én, az ízek – nem-én.

Ha valaki azt mondja, „A nyelv-tudatosság én (vagyok), ez nem elfogadható. A nyelv-tudatosság keletkezése és hanyatlása látott és megértett, és mivel keletkezése és hanyatlása felismert, ebből az következne: „az énem keletkezik és hanyatlik”. Ezért nem elfogadható a kijelentés: „A nyelv-tudatosság: én.” Így a nyelv – nem-én, az ízek – nem-én, a nyelv-tudatosság – nem-én.

Ha valaki azt mondja, „A nyelv-érintés én (vagyok), ez nem elfogadható. A nyelv-érintés keletkezése és hanyatlása látott és megértett, és mivel keletkezése és hanyatlása felismert, ebből az következne: „az énem keletkezik és hanyatlik”. Ezért nem elfogadható a kijelentés: „A nyelv-érintés: én.” .” Így a nyelv – nem-én, az ízek – nem-én, a nyelv-tudatosság – nem-én, a nyelv-érintés – nem-én.

Ha valaki azt mondja, „Az érzés én (vagyok), ez nem elfogadható. Az érzés keletkezése és hanyatlása látott és megértett, és mivel keletkezése és hanyatlása felismert, ebből az következne: „az énem keletkezik és hanyatlik”. Ezért nem elfogadható a kijelentés: „Az érzés: én.” Így a nyelv – nem-én, az ízek – nem-én, a nyelv-tudatosság – nem-én, a nyelv-érintés – nem-én, az érzés – nem-én.

Ha valaki azt mondja, „A vágy én (vagyok), ez nem elfogadható. A vágy keletkezése és hanyatlása látott és megértett, és mivel keletkezése és hanyatlása felismert, ebből az következne: „az énem keletkezik és hanyatlik”. Ezért nem elfogadható a kijelentés: „A vágy: én.” Így a nyelv – nem-én, az ízek – nem-én, a nyelv-tudatosság – nem-én, a nyelv-érintés – nem-én, az érzés – nem-én, a vágy – nem-én.

14. Ha valaki azt mondja, „A test én (vagyok), ez nem elfogadható. A test keletkezése és hanyatlása látott és megértett, és mivel keletkezése és hanyatlása felismert, ebből az következne: „az énem keletkezik és hanyatlik”. Ezért nem elfogadható a kijelentés: „A test: én.” Így a test – nem-én.

Ha valaki azt mondja, „A tapintható tárgyak én (vagyok), ez nem elfogadható. A tapintható tárgyak keletkezése és hanyatlása látott és megértett, és mivel keletkezése és hanyatlása felismert, ebből az következne: „az énem keletkezik és hanyatlik”. Ezért nem elfogadható a kijelentés: „A tapintható tárgyak: én.” Így a test – nem-én, a tapintható tárgyak – nem-én.

Ha valaki azt mondja, „A test-tudatosság én (vagyok), ez nem elfogadható. A test-tudatosság keletkezése és hanyatlása látott és megértett, és mivel keletkezése és hanyatlása felismert, ebből az következne: „az énem keletkezik és hanyatlik”. Ezért nem elfogadható a kijelentés: „A test-tudatosság: én.” Így a test – nem-én, a tapintható tárgyak – nem-én, a test-tudatosság – nem-én.

Ha valaki azt mondja, „A test-érintés én (vagyok), ez nem elfogadható. A test-érintés keletkezése és hanyatlása látott és megértett, és mivel keletkezése és hanyatlása felismert, ebből az következne: „az énem keletkezik és hanyatlik”. Ezért nem elfogadható a kijelentés: „A test-érintés: én.” Így a test – nem-én, a tapintható tárgyak – nem-én, a test-tudatosság – nem-én, a test-érintés – nem-én.

Ha valaki azt mondja, „Az érzés én (vagyok), ez nem elfogadható. Az érzés keletkezése és hanyatlása látott és megértett, és mivel keletkezése és hanyatlása felismert, ebből az következne: „az énem keletkezik és hanyatlik”. Ezért nem elfogadható a kijelentés: „Az érzés: én.” Így a test – nem-én, a tapintható tárgyak – nem-én, a test-tudatosság – nem-én, a test-érintés – nem-én, az érzés – nem-én.

Ha valaki azt mondja, „A vágy én (vagyok), ez nem elfogadható. A vágy keletkezése és hanyatlása látott és megértett, és mivel keletkezése és hanyatlása felismert, ebből az következne: „az énem keletkezik és hanyatlik”. Ezért nem elfogadható a kijelentés: „A vágy: én.” Így a test – nem-én, a tapintható tárgyak – nem-én, a test-tudatosság – nem-én, a test-érintés – nem-én, az érzés – nem-én, a vágy – nem-én.

15. Ha valaki azt mondja, „Az elme én (vagyok), ez nem elfogadható. Az elme keletkezése és hanyatlása látott és megértett, és mivel keletkezése és hanyatlása felismert, ebből az következne: „az énem keletkezik és hanyatlik”. Ezért nem elfogadható a kijelentés: „Az elme: én.” Így az elme – nem-én.

Ha valaki azt mondja, „A tudat-tárgyak én (vagyok), ez nem elfogadható. A tudat-tárgyak keletkezése és hanyatlása látott és megértett, és mivel keletkezése és hanyatlása felismert, ebből az következne: „az énem keletkezik és hanyatlik”. Ezért nem elfogadható a kijelentés: „A tudat-tárgyak: én.” Így az elme – nem-én, a tudat-tárgyak – nem-én.

Ha valaki azt mondja, „Az elme-tudatosság én (vagyok), ez nem elfogadható. Az elme-tudatosság keletkezése és hanyatlása látott és megértett, és mivel keletkezése és hanyatlása felismert, ebből az következne: „az énem keletkezik és hanyatlik”. Ezért nem elfogadható a kijelentés: „Az elme-tudatosság: én.” Így az elme – nem-én, a tudat-tárgyak – nem-én, az elme-tudatosság – nem-én.

Ha valaki azt mondja, „Az elme-érintés én (vagyok), ez nem elfogadható. Az elme-érintés keletkezése és hanyatlása látott és megértett, és mivel keletkezése és hanyatlása felismert, ebből az következne: „az énem keletkezik és hanyatlik”. Ezért nem elfogadható a kijelentés: „Az elme-érintés: én.” Így az elme – nem-én, a tudat-tárgyak – nem-én, az elme-tudatosság – nem-én, az elme-érintés – nem-én.

Ha valaki azt mondja, „Az érzés én (vagyok), ez nem elfogadható. Az érzés keletkezése és hanyatlása látott és megértett, és mivel keletkezése és hanyatlása felismert, ebből az következne: „az énem keletkezik és hanyatlik”. Ezért nem elfogadható a kijelentés: „Az érzés: én.” Így az elme – nem-én, a tudat-tárgyak – nem-én, az elme-tudatosság – nem-én, az elme-érintés – nem-én, az érzés – nem-én.

Ha valaki azt mondja, „A vágy én (vagyok), ez nem elfogadható. A vágy keletkezése és hanyatlása látott és megértett, és mivel keletkezése és hanyatlása felismert, ebből az következne: „az énem keletkezik és hanyatlik”. Ezért nem elfogadható a kijelentés: „A vágy: én.” Így az elme – nem-én, a tudat-tárgyak – nem-én, az elme-tudatosság – nem-én, az elme-érintés – nem-én, az érzés – nem-én, a vágy – nem-én.

(A személyiség kialakulása)

16. Nos, bhikkhuk, ez az az út, mely a személyiség létrehozásához vezet.
Az ember így tekint a szemre: „Ez az enyém, ez vagyok én, ez az én énem.”
Az ember így tekint a formákra: „Ez az enyém, ez vagyok én, ez az én énem.”
Az ember így tekint a szem-tudatosságra: „Ez az enyém, ez vagyok én, ez az én énem.”
Az ember így tekint a szem-érintésre: „Ez az enyém, ez vagyok én, ez az én énem.”
Az ember így tekint az érzésre: „Ez az enyém, ez vagyok én, ez az én énem.”
Az ember így tekint a vágyra: „Ez az enyém, ez vagyok én, ez az én énem.”

17. Az ember így tekint a fülre: „Ez az enyém, ez vagyok én, ez az én énem.”
Az ember így tekint a hangokra: „Ez az enyém, ez vagyok én, ez az én énem.”
Az ember így tekint a fül-tudatosságra: „Ez az enyém, ez vagyok én, ez az én énem.”
Az ember így tekint a fül-érintésre: „Ez az enyém, ez vagyok én, ez az én énem.”
Az ember így tekint az érzésre: „Ez az enyém, ez vagyok én, ez az én énem.”
Az ember így tekint a vágyra: „Ez az enyém, ez vagyok én, ez az én énem.”

18. Az ember így tekint az orra: „Ez az enyém, ez vagyok én, ez az én énem.”
Az ember így tekint a szagokra: „Ez az enyém, ez vagyok én, ez az én énem.”
Az ember így tekint a orr-tudatosságra: „Ez az enyém, ez vagyok én, ez az én énem.”
Az ember így tekint a orr-érintésre: „Ez az enyém, ez vagyok én, ez az én énem.”
Az ember így tekint az érzésre: „Ez az enyém, ez vagyok én, ez az én énem.”
Az ember így tekint a vágyra: „Ez az enyém, ez vagyok én, ez az én énem.”

19. Az ember így tekint a nyelvre: „Ez az enyém, ez vagyok én, ez az én énem.”
Az ember így tekint az ízekre: „Ez az enyém, ez vagyok én, ez az én énem.”
Az ember így tekint a nyelv-tudatosságra: „Ez az enyém, ez vagyok én, ez az én énem.”
Az ember így tekint a nyelv-érintésre: „Ez az enyém, ez vagyok én, ez az én énem.”
Az ember így tekint az érzésre: „Ez az enyém, ez vagyok én, ez az én énem.”
Az ember így tekint a vágyra: „Ez az enyém, ez vagyok én, ez az én énem.”

20. Az ember így tekint a testre: „Ez az enyém, ez vagyok én, ez az én énem.”
Az ember így tekint a tapintható tárgyakra: „Ez az enyém, ez vagyok én, ez az én énem.”
Az ember így tekint a test-tudatosságra: „Ez az enyém, ez vagyok én, ez az én énem.”
Az ember így tekint a test-érintésre: „Ez az enyém, ez vagyok én, ez az én énem.”
Az ember így tekint az érzésre: „Ez az enyém, ez vagyok én, ez az én énem.”
Az ember így tekint a vágyra: „Ez az enyém, ez vagyok én, ez az én énem.”

21. Az ember így tekint az elmére: „Ez az enyém, ez vagyok én, ez az én énem.”
Az ember így tekint a tudat-tárgyakra: „Ez az enyém, ez vagyok én, ez az én énem.”
Az ember így tekint az elme-tudatosságra: „Ez az enyém, ez vagyok én, ez az én énem.”
Az ember így tekint az elme-érintésre: „Ez az enyém, ez vagyok én, ez az én énem.”
Az ember így tekint az érzésre: „Ez az enyém, ez vagyok én, ez az én énem.”
Az ember így tekint a vágyra: „Ez az enyém, ez vagyok én, ez az én énem.”

(A személyiség megszűnése)

22. Nos, bhikkhuk, ez az az út, mely a személyiség megszűnéséhez vezet.
Az ember így tekint a szemre: „Ez nem az enyém, ez nem én vagyok, ez nem az én énem.”
Az ember így tekint a formákra: „Ez nem az enyém, ez nem én vagyok, ez nem az én énem.”
Az ember így tekint a szem-tudatosságra: „Ez nem az enyém, ez nem én vagyok, ez nem az én énem.”
Az ember így tekint a szem-érintésre: „Ez nem az enyém, ez nem én vagyok, ez nem az én énem.”
Az ember így tekint az érzésre: „Ez nem az enyém, ez nem én vagyok, ez nem az én énem.”
Az ember így tekint a vágyra: „Ez nem az enyém, ez nem én vagyok, ez nem az én énem.”

23. Az ember így tekint a fülre: „Ez nem az enyém, ez nem én vagyok, ez nem az én énem.”
Az ember így tekint a hangokra: „Ez nem az enyém, ez nem én vagyok, ez nem az én énem.”
Az ember így tekint a fül-tudatosságra: „Ez nem az enyém, ez nem én vagyok, ez nem az én énem.”
Az ember így tekint a fül-érintésre: „Ez nem az enyém, ez nem én vagyok, ez nem az én énem.”
Az ember így tekint az érzésre: „Ez nem az enyém, ez nem én vagyok, ez nem az én énem.”
Az ember így tekint a vágyra: „Ez nem az enyém, ez nem én vagyok, ez nem az én énem.”

24. Az ember így tekint az orra: „Ez nem az enyém, ez nem én vagyok, ez nem az én énem.”
Az ember így tekint a szagokra: „Ez nem az enyém, ez nem én vagyok, ez nem az én énem.”
Az ember így tekint a orr-tudatosságra: „Ez nem az enyém, ez nem én vagyok, ez nem az én énem.”
Az ember így tekint a orr-érintésre: „Ez nem az enyém, ez nem én vagyok, ez nem az én énem.”
Az ember így tekint az érzésre: „Ez nem az enyém, ez nem én vagyok, ez nem az én énem.”
Az ember így tekint a vágyra: „Ez nem az enyém, ez nem én vagyok, ez nem az én énem.”

25. Az ember így tekint a nyelvre: „Ez nem az enyém, ez nem én vagyok, ez nem az én énem.”
Az ember így tekint az ízekre: „Ez nem az enyém, ez nem én vagyok, ez nem az én énem.”
Az ember így tekint a nyelv-tudatosságra: „Ez nem az enyém, ez nem én vagyok, ez nem az én énem.”
Az ember így tekint a nyelv-érintésre: „Ez nem az enyém, ez nem én vagyok, ez nem az én énem.”
Az ember így tekint az érzésre: „Ez nem az enyém, ez nem én vagyok, ez nem az én énem.”
Az ember így tekint a vágyra: „Ez nem az enyém, ez nem én vagyok, ez nem az én énem.”

26. Az ember így tekint a testre: „Ez nem az enyém, ez nem én vagyok, ez nem az én énem.”
Az ember így tekint a tapintható tárgyakra: „Ez nem az enyém, ez nem én vagyok, ez nem az én énem.”
Az ember így tekint a test-tudatosságra: „Ez nem az enyém, ez nem én vagyok, ez nem az én énem.”
Az ember így tekint a test-érintésre: „Ez nem az enyém, ez nem én vagyok, ez nem az én énem.”
Az ember így tekint az érzésre: „Ez nem az enyém, ez nem én vagyok, ez nem az én énem.”
Az ember így tekint a vágyra: „Ez nem az enyém, ez nem én vagyok, ez nem az én énem.”

27. Az ember így tekint az elmére: „Ez nem az enyém, ez nem én vagyok, ez nem az én énem.”
Az ember így tekint a tudat-tárgyakra: „Ez nem az enyém, ez nem én vagyok, ez nem az én énem.”
Az ember így tekint az elme-tudatosságra: „Ez nem az enyém, ez nem én vagyok, ez nem az én énem.”
Az ember így tekint az elme-érintésre: „Ez nem az enyém, ez nem én vagyok, ez nem az én énem.”
Az ember így tekint az érzésre: „Ez nem az enyém, ez nem én vagyok, ez nem az én énem.”
Az ember így tekint a vágyra: „Ez nem az enyém, ez nem én vagyok, ez nem az én énem.”

(A lappangó hajlamok)

28. Bhikkhuk, a szemtől és a formáktól függően szem-tudatosság tűnik fel, a három találkozása érintés, az érintéstől függően (érzés) kél fel, melyet az ember kellemesnek, kellemetlennek vagy sem-kellemes-sem-kellemetlennek érez. Ha az embert megérinti a kellemes érzés, és ha gyönyörködik benne, örömmel fogadja, és ragaszkodik hozzá, a sóvárgás [rāga] lappangó hajlama van jelen benne.
Ha az embert a kellemetlen érzés érinti meg, és ha bánkódik, szomorkodik és siránkozik, zokogva a mellét veri és megzavarodik, a gyűlölet [patigha] lappangó hajlama van jelen benne.
Ha az embert a sem kellemes-sem-kellemetlen érzés érinti meg, és ha nem érti meg – ahogyan az van –az eredetét, az eltűnését, az élvezetét, a veszélyét, és a megmenekülést, az elvakultság [avijja] lappangó hajlama van jelen benne.
Bhikkhuk, hogy az ember itt-és-most véget vessen a szenvedésnek a kellemes érzéssel kapcsolatos sóvárgás lappangó hajlamának elhagyása nélkül, a kellemetlen érzéssel kapcsolatos gyűlölet lappangó hajlamának megsemmisítése nélkül, a sem-kellemes-sem-kellemetlen érzéssel kapcsolatos elvakultság lappangó hajlamának kiirtása nélkül, a nemtudás elhagyása és az igaz tudás [vijja] felkeltése nélkül – mindez lehetetlen.

29. Bhikkhuk, a fültől és a hangoktól függően fül-tudatosság tűnik fel, a három találkozása érintés, az érintéstől függően (érzés) kél fel, melyet az ember kellemesnek, kellemetlennek vagy sem-kellemes-sem-kellemetlennek érez. Ha az embert megérinti a kellemes érzés, és ha gyönyörködik benne, örömmel fogadja, és ragaszkodik hozzá, a sóvárgás lappangó hajlama van jelen benne.
Ha az embert a kellemetlen érzés érinti meg, és ha bánkódik, szomorkodik és siránkozik, zokogva a mellét veri és megzavarodik, a gyűlölet lappangó hajlama van jelen benne.
Ha az embert a sem kellemes-sem-kellemetlen érzés érinti meg, és ha nem érti meg – ahogyan az van –az eredetét, az eltűnését, az élvezetét, a veszélyét, és a megmenekülést, az elvakultság lappangó hajlama van jelen benne.
Bhikkhuk, hogy az ember itt-és-most véget vessen a szenvedésnek a kellemes érzéssel kapcsolatos sóvárgás lappangó hajlamának elhagyása nélkül, a kellemetlen érzéssel kapcsolatos gyűlölet lappangó hajlamának megsemmisítése nélkül, a sem-kellemes-sem-kellemetlen érzéssel kapcsolatos elvakultság lappangó hajlamának kiirtása nélkül, a nemtudás elhagyása és az igaz tudás felkeltése nélkül – mindez lehetetlen.

30. Bhikkhuk, a orrtól és a szagoktól függően orr-tudatosság tűnik fel, a három találkozása érintés, az érintéstől függően (érzés) kél fel, melyet az ember kellemesnek, kellemetlennek vagy sem-kellemes-sem-kellemetlennek érez. Ha az embert megérinti a kellemes érzés, és ha gyönyörködik benne, örömmel fogadja, és ragaszkodik hozzá, a sóvárgás lappangó hajlama van jelen benne.
Ha az embert a kellemetlen érzés érinti meg, és ha bánkódik, szomorkodik és siránkozik, zokogva a mellét veri és megzavarodik, a gyűlölet lappangó hajlama van jelen benne.
Ha az embert a sem kellemes-sem-kellemetlen érzés érinti meg, és ha nem érti meg – ahogyan az van –az eredetét, az eltűnését, az élvezetét, a veszélyét, és a megmenekülést, az elvakultság lappangó hajlama van jelen benne.
Bhikkhuk, hogy az ember itt-és-most véget vessen a szenvedésnek a kellemes érzéssel kapcsolatos sóvárgás lappangó hajlamának elhagyása nélkül, a kellemetlen érzéssel kapcsolatos gyűlölet lappangó hajlamának megsemmisítése nélkül, a sem-kellemes-sem-kellemetlen érzéssel kapcsolatos elvakultság lappangó hajlamának kiirtása nélkül, a nemtudás elhagyása és az igaz tudás felkeltése nélkül – mindez lehetetlen.

31. Bhikkhuk, a nyelvtől és az ízektől függően nyelv-tudatosság tűnik fel, a három találkozása érintés, az érintéstől függően (érzés) kél fel, melyet az ember kellemesnek, kellemetlennek vagy sem-kellemes-sem-kellemetlennek érez. Ha az embert megérinti a kellemes érzés, és ha gyönyörködik benne, örömmel fogadja, és ragaszkodik hozzá, a sóvárgás lappangó hajlama van jelen benne.
Ha az embert a kellemetlen érzés érinti meg, és ha bánkódik, szomorkodik és siránkozik, zokogva a mellét veri és megzavarodik, a gyűlölet lappangó hajlama van jelen benne.
Ha az embert a sem kellemes-sem-kellemetlen érzés érinti meg, és ha nem érti meg – ahogyan az van –az eredetét, az eltűnését, az élvezetét, a veszélyét, és a megmenekülést, az elvakultság lappangó hajlama van jelen benne.
Bhikkhuk, hogy az ember itt-és-most véget vessen a szenvedésnek a kellemes érzéssel kapcsolatos sóvárgás lappangó hajlamának elhagyása nélkül, a kellemetlen érzéssel kapcsolatos gyűlölet lappangó hajlamának megsemmisítése nélkül, a sem-kellemes-sem-kellemetlen érzéssel kapcsolatos elvakultság lappangó hajlamának kiirtása nélkül, a nemtudás elhagyása és az igaz tudás felkeltése nélkül – mindez lehetetlen.

32. Bhikkhuk, a testtől és a tapintható tárgyaktól függően test-tudatosság tűnik fel, a három találkozása érintés, az érintéstől függően (érzés) kél fel, melyet az ember kellemesnek, kellemetlennek vagy sem-kellemes-sem-kellemetlennek érez. Ha az embert megérinti a kellemes érzés, és ha gyönyörködik benne, örömmel fogadja, és ragaszkodik hozzá, a sóvárgás lappangó hajlama van jelen benne.
Ha az embert a kellemetlen érzés érinti meg, és ha bánkódik, szomorkodik és siránkozik, zokogva a mellét veri és megzavarodik, a gyűlölet lappangó hajlama van jelen benne.
Ha az embert a sem kellemes-sem-kellemetlen érzés érinti meg, és ha nem érti meg – ahogyan az van –az eredetét, az eltűnését, az élvezetét, a veszélyét, és a megmenekülést, az elvakultság lappangó hajlama van jelen benne.
Bhikkhuk, hogy az ember itt-és-most véget vessen a szenvedésnek a kellemes érzéssel kapcsolatos sóvárgás lappangó hajlamának elhagyása nélkül, a kellemetlen érzéssel kapcsolatos gyűlölet lappangó hajlamának megsemmisítése nélkül, a sem-kellemes-sem-kellemetlen érzéssel kapcsolatos elvakultság lappangó hajlamának kiirtása nélkül, a nemtudás elhagyása és az igaz tudás felkeltése nélkül – mindez lehetetlen.

33. Bhikkhuk, az elmétől és a tudat-tárgyaktól függően elme-tudatosság tűnik fel, a három találkozása érintés, az érintéstől függően (érzés) kél fel, melyet az ember kellemesnek, kellemetlennek vagy sem-kellemes-sem-kellemetlennek érez. Ha az embert megérinti a kellemes érzés, és ha gyönyörködik benne, örömmel fogadja, és ragaszkodik hozzá, a sóvárgás lappangó hajlama van jelen benne.
Ha az embert a kellemetlen érzés érinti meg, és ha bánkódik, szomorkodik és siránkozik, zokogva a mellét veri és megzavarodik, a gyűlölet lappangó hajlama van jelen benne.
Ha az embert a sem kellemes-sem-kellemetlen érzés érinti meg, és ha nem érti meg – ahogyan az van –az eredetét, az eltűnését, az élvezetét, a veszélyét, és a megmenekülést, az elvakultság lappangó hajlama van jelen benne.
Bhikkhuk, hogy az ember itt-és-most véget vessen a szenvedésnek a kellemes érzéssel kapcsolatos sóvárgás lappangó hajlamának elhagyása nélkül, a kellemetlen érzéssel kapcsolatos gyűlölet lappangó hajlamának megsemmisítése nélkül, a sem-kellemes-sem-kellemetlen érzéssel kapcsolatos elvakultság lappangó hajlamának kiirtása nélkül, a nemtudás elhagyása és az igaz tudás felkeltése nélkül – mindez lehetetlen.

(A lappangó hajlamok megsemmisítése)

34. Bhikkhuk, a szemtől és a formáktól függően szem-tudatosság tűnik fel, a három találkozása érintés, az érintéstől függően (érzés) kél fel, melyet az ember kellemesnek, kellemetlennek vagy sem-kellemes-sem-kellemetlennek érez. Ha az embert megérinti a kellemes érzés, és ha nem gyönyörködik benne, nem fogadja örömmel, és nem ragaszkodik hozzá, a sóvárgás lappangó hajlama nincs jelen benne.
Ha az embert a kellemetlen érzés érinti meg, és ha nem bánkódik, szomorkodik és siránkozik, nem veri a mellét zokogva és nem zavarodik meg, a gyűlölet lappangó hajlama nincs jelen benne.
Ha az embert a sem kellemes-sem-kellemetlen érzés érinti meg, és ha megérti – ahogyan az van –az eredetét, az eltűnését, az élvezetét, a veszélyét, és a megmenekülést, az elvakultság lappangó hajlama nincs jelen benne.
Bhikkhuk, hogy az ember itt-és-most véget vessen a szenvedésnek a kellemes érzéssel kapcsolatos sóvárgás lappangó hajlamának elhagyásával, a kellemetlen érzéssel kapcsolatos gyűlölet lappangó hajlamának megsemmisítésével, a sem-kellemes-sem-kellemetlen érzéssel kapcsolatos elvakultság lappangó hajlamának kiirtásával, a nemtudás elhagyásával és az igaz tudás felkeltése által– mindez lehetséges.

35. Bhikkhuk, a fültől és a hangoktól függően fül-tudatosság tűnik fel, a három találkozása érintés, az érintéstől függően (érzés) kél fel, melyet az ember kellemesnek, kellemetlennek vagy sem-kellemes-sem-kellemetlennek érez. Ha az embert megérinti a kellemes érzés, és ha nem gyönyörködik benne, nem fogadja örömmel, és nem ragaszkodik hozzá, a sóvárgás lappangó hajlama nincs jelen benne.
Ha az embert a kellemetlen érzés érinti meg, és ha nem bánkódik, szomorkodik és siránkozik, nem veri a mellét zokogva és nem zavarodik meg, a gyűlölet lappangó hajlama nincs jelen benne.
Ha az embert a sem kellemes-sem-kellemetlen érzés érinti meg, és ha megérti – ahogyan az van –az eredetét, az eltűnését, az élvezetét, a veszélyét, és a megmenekülést, az elvakultság lappangó hajlama nincs jelen benne.
Bhikkhuk, hogy az ember itt-és-most véget vessen a szenvedésnek a kellemes érzéssel kapcsolatos sóvárgás lappangó hajlamának elhagyásával, a kellemetlen érzéssel kapcsolatos gyűlölet lappangó hajlamának megsemmisítésével, a sem-kellemes-sem-kellemetlen érzéssel kapcsolatos elvakultság lappangó hajlamának kiirtásával, a nemtudás elhagyása és az igaz tudás felkeltése nélkül – mindez lehetséges.

36. Bhikkhuk, a orrtól és a szagoktól függően orr-tudatosság tűnik fel, a három találkozása érintés, az érintéstől függően (érzés) kél fel, melyet az ember kellemesnek, kellemetlennek vagy sem-kellemes-sem-kellemetlennek érez. Ha az embert megérinti a kellemes érzés, és ha nem gyönyörködik benne, nem fogadja örömmel, és nem ragaszkodik hozzá, a sóvárgás lappangó hajlama nincs jelen benne.
Ha az embert a kellemetlen érzés érinti meg, és ha nem bánkódik, szomorkodik és siránkozik, nem veri a mellét zokogva és nem zavarodik meg, a gyűlölet lappangó hajlama nincs jelen benne.
Ha az embert a sem kellemes-sem-kellemetlen érzés érinti meg, és ha megérti – ahogyan az van –az eredetét, az eltűnését, az élvezetét, a veszélyét, és a megmenekülést, az elvakultság lappangó hajlama nincs jelen benne.
Bhikkhuk, hogy az ember itt-és-most véget vessen a szenvedésnek a kellemes érzéssel kapcsolatos sóvárgás lappangó hajlamának elhagyásával, a kellemetlen érzéssel kapcsolatos gyűlölet lappangó hajlamának megsemmisítésével, a sem-kellemes-sem-kellemetlen érzéssel kapcsolatos elvakultság lappangó hajlamának kiirtásával, a nemtudás elhagyása és az igaz tudás felkeltése nélkül – mindez lehetséges.

37. Bhikkhuk, a nyelvtől és az ízektől függően nyelv-tudatosság tűnik fel, a három találkozása érintés, az érintéstől függően (érzés) kél fel, melyet az ember kellemesnek, kellemetlennek vagy sem-kellemes-sem-kellemetlennek érez. Ha az embert megérinti a kellemes érzés, és ha nem gyönyörködik benne, nem fogadja örömmel, és nem ragaszkodik hozzá, a sóvárgás lappangó hajlama nincs jelen benne.
Ha az embert a kellemetlen érzés érinti meg, és ha nem bánkódik, szomorkodik és siránkozik, nem veri a mellét zokogva és nem zavarodik meg, a gyűlölet lappangó hajlama nincs jelen benne.
Ha az embert a sem kellemes-sem-kellemetlen érzés érinti meg, és ha megérti – ahogyan az van –az eredetét, az eltűnését, az élvezetét, a veszélyét, és a megmenekülést, az elvakultság lappangó hajlama nincs jelen benne.
Bhikkhuk, hogy az ember itt-és-most véget vessen a szenvedésnek a kellemes érzéssel kapcsolatos sóvárgás lappangó hajlamának elhagyásával, a kellemetlen érzéssel kapcsolatos gyűlölet lappangó hajlamának megsemmisítésével, a sem-kellemes-sem-kellemetlen érzéssel kapcsolatos elvakultság lappangó hajlamának kiirtásával, a nemtudás elhagyása és az igaz tudás felkeltése nélkül – mindez lehetséges.

38. Bhikkhuk, a testtől és a tapintható tárgyaktól függően test-tudatosság tűnik fel, a három találkozása érintés, az érintéstől függően (érzés) kél fel, melyet az ember kellemesnek, kellemetlennek vagy sem-kellemes-sem-kellemetlennek érez. Ha az embert megérinti a kellemes érzés, és ha nem gyönyörködik benne, nem fogadja örömmel, és nem ragaszkodik hozzá, a sóvárgás lappangó hajlama nincs jelen benne.
Ha az embert a kellemetlen érzés érinti meg, és ha nem bánkódik, szomorkodik és siránkozik, nem veri a mellét zokogva és nem zavarodik meg, a gyűlölet lappangó hajlama nincs jelen benne.
Ha az embert a sem kellemes-sem-kellemetlen érzés érinti meg, és ha megérti – ahogyan az van –az eredetét, az eltűnését, az élvezetét, a veszélyét, és a megmenekülést, az elvakultság lappangó hajlama nincs jelen benne.
Bhikkhuk, hogy az ember itt-és-most véget vessen a szenvedésnek a kellemes érzéssel kapcsolatos sóvárgás lappangó hajlamának elhagyásával, a kellemetlen érzéssel kapcsolatos gyűlölet lappangó hajlamának megsemmisítésével, a sem-kellemes-sem-kellemetlen érzéssel kapcsolatos elvakultság lappangó hajlamának kiirtásával, a nemtudás elhagyása és az igaz tudás felkeltése nélkül – mindez lehetséges.

39. Bhikkhuk, az elmétől és a tudat-tárgyaktól függően elme-tudatosság tűnik fel, a három találkozása érintés, az érintéstől függően (érzés) kél fel, melyet az ember kellemesnek, kellemetlennek vagy sem-kellemes-sem-kellemetlennek érez. Ha az embert megérinti a kellemes érzés, és ha nem gyönyörködik benne, nem fogadja örömmel, és nem ragaszkodik hozzá, a sóvárgás lappangó hajlama nincs jelen benne.
Ha az embert a kellemetlen érzés érinti meg, és ha nem bánkódik, szomorkodik és siránkozik, nem veri a mellét zokogva és nem zavarodik meg, a gyűlölet lappangó hajlama nincs jelen benne.
Ha az embert a sem kellemes-sem-kellemetlen érzés érinti meg, és ha megérti – ahogyan az van –az eredetét, az eltűnését, az élvezetét, a veszélyét, és a megmenekülést, az elvakultság lappangó hajlama nincs jelen benne.
Bhikkhuk, hogy az ember itt-és-most véget vessen a szenvedésnek a kellemes érzéssel kapcsolatos sóvárgás lappangó hajlamának elhagyásával, a kellemetlen érzéssel kapcsolatos gyűlölet lappangó hajlamának megsemmisítésével, a sem-kellemes-sem-kellemetlen érzéssel kapcsolatos elvakultság lappangó hajlamának kiirtásával, a nemtudás elhagyása és az igaz tudás felkeltése nélkül – mindez lehetséges.

(Megszabadulás)

40. Így látván, bhikkhuk, a Dhammában járatos nemes tanítvány elszakad a szem bűvöletétől, a formák bűvöletétől, a szem-tudatosság bűvöletétől, a szem-érintés bűvöletétől, az érzés bűvöletétől, a vágy bűvöletétől.

Elszakad a fül bűvöletétől, a hangok bűvöletétől, a fül-tudatosság bűvöletétől, a fül-érintés bűvöletétől, az érzés bűvöletétől, a vágy bűvöletétől.

Elszakad az orr bűvöletétől, a szagok bűvöletétől, az orr-tudatosság bűvöletétől, az orr-érintés bűvöletétől, az érzés bűvöletétől, a vágy bűvöletétől.

Elszakad a nyelv bűvöletétől, az ízek bűvöletétől, a nyelv-tudatosság bűvöletétől, a nyelv-érintés bűvöletétől, az érzés bűvöletétől, a vágy bűvöletétől.

Elszakad a test bűvöletétől, a tapintható tárgyak bűvöletétől, a test-tudatosság bűvöletétől, a test-érintés bűvöletétől, az érzés bűvöletétől, a vágy bűvöletétől.

Elszakad az elme bűvöletétől, a tudat-tárgyak bűvöletétől, az elme-tudatosság bűvöletétől, az elme-érintés bűvöletétől, az érzés bűvöletétől, a vágy bűvöletétől.

41. Elszakadván a bűvölettől, szenvtelenné válik. A szenvtelenség által (tudata) megszabadul. A megszabadulás által feltűnik a tudás: „Megszabadult.” Megérti: „A születés legyőzetett, a szent élet beteljesíttetett, meg lett téve, amit meg kellett tenni, nincs több visszatérés a létesülés körébe.

Így beszélt a Magasztos. A bhikkhuk elégedetten és örömmel hallgatták a Magasztos szavait. A beszéd elhangzása közben a nem-ragaszkodás által hatvan bhikkhu tudata megszabadult a mérgektől [āsava].